Ez volt a nyolcadik ringatásunk, ami nagyon más volt, mint az eddigiek. Valami új kezdődött most. Ha bekapcsolódtál a folyamatba, akkor érdemes megfigyelned, hogy hogyan hat rád a kedd esti távringatás. Hogy milyen érzéseket vált ki, milyen gondolatok merülnek föl általa, vagy csak azt, hogy hogyan érzed magad. Nagy energiák mozdulnak minden alkalommal. Ezután az alkalom után most azt látom, hogy az első hét alkalom volt a bemelegítés, egyfajta felkészítés arra, hogy képesek legyünk mi magunk beleállni és benne is maradni ebben a vállalásunkban, felajánlásunkban.
A ringatás varázsa fb oldalon elkészült ennek a "porgramnak" az eseménysorozata, ahol jól látszik, hogy a keddi ringatások a téli napfordulóig minden héten meg lesznek tartva így, ahogy eddig, a SzeretetTérben találkozva egymással és Veletek ringatottakkal.
Amit a múltkor megéltünk, tapasztaltunk, szeretettel osztjuk meg Veletek! Olyan ringatás volt ez, amit többen úgy éltünk meg, mintha "nem történt volna semmi", mégis annyi minden történt. Ezért is nehéz szavakban összefogni, de egy biztos, hogy a kinyílás, a határtalan szeretet, a biztonság, a béke, a nyugalom, a feloldottság, a szépség, a harmónia, a varázslat, a zene és a tánc, a női alak, a gyermek, a megbocsátás, a szabadság, a megtámogatottság, az adok-kapok egyensúlya, az öröm, az aranyfény, a csend, a boldogság, és az állatok és a növények képei, mint szimbólumok mind mind jelen voltak - és vannak azóta is a térben. Csodálatos együttműködésben ringattunk, az egymásra hangoltság ismét meghozta a megtámogató erőt, és olyan biztonságot teremtett mindenki számára, aki bekapcsolódott, amely biztonságos térbe bátran, még mélyebben belemerülhettünk együtt.
"Fantaszikus érzés volt megtapasztalni újra, hogy az energia, szeretet áramlásához nincs szükség feltétlenül személyes kontaktra. Biztonság, megnyugvás, gondolatnélküliség. Nekem ezt adta." (Hahn Krisztina)
Álljon itt néhány szösszenet a ringatók tollából:
"... nyíló tulipánt láttam, s azt érzékeltem, hogy minden ringatottam ebben a tulipánban van, s így ringatom őket. Ekkor megszólalt egy dal bennem, ami így szólt:
"A tulipán kelyhébe zárva,
az életünk virága
ringatózik,
így születik most,
erre a világra." ... és kinyílt a tulipán, megszületett a világosság. (A tulipán valóban legősibb motívumaink közé tartozik. Jelentése és a mai kornak megőrzött üzenete azonban jóval többet rejt, mint a napjainkban női nemi szervnek titulált jelkép. Magában hordozza a Nap, a fény, az erő és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.
https://magyarno.com/tulipan-tobb-mint-osi-noi-jelkep/)
Kinyitottam a szemem, és a velem közvetlenül szemben égő mécses ragyogó fényárban úszott, angyalt láttam mellette, akit le is fotóztam. ... "
"Éreztem az energiát a testemben, most végig a fényt láttam,egyből ahogy megérkeztem a térbe, néha állatok képei is bevillantak, fényes női alak is megjelent, aztán mintha másik dimenzióban lettem volna,békesség és nyugalom volt."
"... körben ülve láttam magunkat, középen egy női alak én fuvolázni is láttam. ... a köldök központba kellet behívnom energiát. Majd utána nagyon-nagyon sok pillangó gyűlt körénk, szállt a vállunkra, fejünkre, itt jött a megbocsátás. ... Lanton játszott valaki és mi elkezdtünk ringatni egy csecsemőt, akit adtunk körbe és mindenki ringatott és szeretgette kicsit. A kör közepébe letéve a gyermeket egy fény oszlop sugár vetődött rá. ... Bennünk feloldottság, szépség,varázs. ... Körben ülve kezünk összekapcsolva adok-kapok egyensúlyban ringatózunk."
"Egy ragyogó Aura-Soma üvegre esett ekkor a tekintetem, le is vettem a polcról, s az összerázása, a benne lévő energiák aktivizálása után használtam is a napfonatom környékén. ... a neve „Tündöklő látomás”, a kulcsmondata: „Megnyílok az öröm felé és látom, hogy a Fény keresztül árad rajtam...” ... Ezt követően egy erdei tisztás jelent meg, körbe-körbe táncoló tündérekkel, én is velük táncoltam, s mindeközben nem szakadt meg a ringatás folyamata…
A tisztás egyik oldalán palánkkerítés volt, emberek kapaszkodtak fel rá, s a kerítésen könyökölve kíváncsian kukucskáltak: mi folyik itt…?"
"Láttam és éreztem azt a végtelen szeretetet, békességet amellyel "átölelem" a ringatottam. Két ismerős is megjelent akiket ringattam, csodás volt látni felszabadult örömüket és békességüket. Később láttam a lenyugvó napot ahogy teljesen eltűnik a láthatáron, vártam a sötétedést. A sötétség helyett ragyogó aranyfény ölelt körül és én csak ringattam..."
",,, csak átadtam magam a "pihenésnek". (Ez sokkal több annál, de nem találom a jó szót rá) és nem történt "semmi", olyan üres, de mégis kellemes csend burkolt be, éreztem a testem, szinte bégig a bizsergést, de semmi kép most. Talán bele is aludhattam... elveszett idő-tér...csak valami földöntúli lebegés, végtelen nyugalom és boldogság járt át. A bizsergésben nagyon megéltem azt, hogy most minden sejtem az életet ünnepli bennem."
"Éreztem,hogy eggyé válok az áramlással, mintha semmi nem történne, de mégis annyi minden történt. Néhány kép villant előttem, láttam, ahogy földrészeken, más dimenzión robogunk át. Mintha egy ablakon át néztem volna, egy nőt láttam, nem e világi volt. Fehér hosszú ruhája volt a karjai díszesek, nem tetoválás volt, hanem a bőre önmagában mintás, a fején egy hatalmas arany dísz ékeskedett, olyan, mint amilyenekkel a hindu istennőket ábrázolják. Láttam, amint egy gyermek fehér galambot ad a kezébe ő pedig felröpteti a magasba."
Áldással!
László Anikó, Mayer Móni, Hofherrné Farkas Ágnes, Danics Ágnes, Gárdonyi Péter, Bende Rita, Habony Anikó, Gallóné Pataky Angéla, Hanacsek Lilla, Fórizs Éva, Kováts Krisztina, Somogyváriné Langer Magdolna, Sziklai-Erőss Katalin, Gergely Judit, Tánczos Hajnalka
