Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2014

Feltételnélküli szeretet - Sandy Stevenson

"Olyannak szeretlek, amilyen vagy, miközben a saját stílusodat keresed, amelynek révén kapcsolatba léphetsz a téged körülvevő világgal. Tiszteletben tartom, hogyan szeretnéd megtanulni a leckéidet. Tudom, hogy ez így van jól, tudom, hogy pontosan az vagy, aki lenni szeretnél, és nem az, amit én vagy mások elvárunk.
Tisztában vagyok vele, hogy nem tudom, mi a legjobb neked, még ha időnként talán azt hiszem is, hogy tudom. Én nem voltam ott, ahol te. És nem láttam a világot a te szemszögedből. Nem tudom, milyen tanulási feladatot választottál magadnak, hogyan és kivel szeretnéd megoldani, és mennyi időt szántál rá. Nem a te szemeddel néztem – honnan tudhatnám hát, hogy mire van szükséged?
Hagylak, hadd járd az utad – nem ítélem meg a tetteidet sem gondolatban, sem szóban. Nem tekintem tévedésnek vagy hibának, amit mondasz, vagy teszel. Látom, hogy sokan sokféleképpen látjuk és tapasztaljuk a világot.
Bármikor fenntartások nélkül elfogadom a döntéseidet.
Egyáltalán nem ítélkezem, mert ha …

Szeretlek ...

Szeretlek ... ez a legszebb szó, mit ismerek. Szeretlek ... az érzés, mi megnyitja szívemet. Ó Szeretet, mivé is lennék nélküled? Te vagy az, amiért élni érdemes.

Ha Te nem vagy, akkor minden oly sötét. Sír a világ, beborul az ég, s a feltörő magányban mit is tehetnék, amikor mindent betakar a szürkeség.
Gyertyát gyújtok hát, s fejem imára hajtom. Azt kérem, legyen újra fény a világon. Szóljon a dal és táncoljon a lélek, öleljék meg egymást a szerető szívek.
Legyen bátorságuk szeretetet adni, szeretetet kapni, szeretve lenni. Repüljenek újra, magasabbra szállva,  s vigyék a fényt szerte a világba.
2014.03.14.

Elengedés

Kép
Elengedésben vagyunk. Sokan nagyon keményen tapasztaljuk, hogy mit is jelent elengedni egy helyzetet, egy munkahelyet, elengedni a másikat, legyen az a gyermeked vagy a szerelmed. Az elengedés sajnos nem varázsszóra történik meg. Ahhoz a pillanathoz, hogy ez valóban megtörténjen, el kell jutni, s az utat végig kell járni, ha tetszik, ha nem. Sokan bezárják magukat, elzárják az érzéseiket azt mondogatva maguknak, hogy: "nem szabad érezni, mert az fájdalmas, az veszélyes". Mégis szenvednek, mert a testükbe zárt elnyomott érzések utat törnek maguknak másképp. Megjelennek fizikai fájdalmak, testi tünetek, vagy betegségek formájában, amik már valóban igénylik a figyelmet, különösen akkor, hogyha akadályozzák a mindennapjainkat. Nem a fájdalomcsillapítók fogják megoldani ezeket a problémákat. Átmeneti jobb érzéseket persze biztosíthatnak, de a fájdalmak visszatérnek, ha nem megyünk a mélyükre. Elengedésben vagyunk. Az elengedés egyfelől fáj, másfelől megkönnyebbülést hoz. Azért tud…